Tovább folytatva a csemegézést Wolfgang Hirn:Kína a Nagy Falat c. könyvébõl ,a Goldman Sachs elemzõinek a Dreaming with BRIC's:The Path to 2050 tanulmányát emelném ki.

Eszerint Kína Németországot 2008-ban,Japánt 2015-ben,Usa-t 2039-ben fogja megelõzni...

Szó esik még a könyvben a hihetetlen 70 centes (!!!!!) kínai órabérrõl,vízhiányról,környezetszennyezésrõl, a hatalmas gabonakeresletrõl amely a világ élelmiszeráraira fog drasztikus hatást gyakorlni.

Képet kapunk arról milyen az amikor a kínaiak tömegesen utaznak, valamint az óriásország kielégíthetetlennek tûnû olajéhségérõl,és végül de nem utolsó sorban a 2008.08.08.-án megrendezésre kerülõ pekingi olimpiáról is

Bár New York öt városrészbõl áll- Manhattan, Queens, a Bronx, Brooklyn és Staten Island -, a legtöbb látnivaló és érdekesség Manhattanben van. Ezt a hosszúkás szigetetkeleten az East River határolja, nyugaton a Hudson, északon a Bronxtól a Harlem River válastja el. Manhattan utcái és Avenue-i rácsszerûen helyezkednek el. Az Avenue-k iránya észak-déli, az utcáké pedig kelet-nyugati, ezek derékszögben metszik egymást, így a város térkép leginkább egy hatalmas sakktáblára emlékezteti a látogatót.

New York városa már a megérkezésünk pillanatától kezdve ismerõsnek tûnik, hiszen számos sikerfilmnek nyújtott hátteret, hogy a véget nem érõ sorozatokról ne is beszéljünk.
A legújabb szabályok szerint a magyar állampolgárok is kaphatnak több évre szóló, több belépést engedõ vízumot, ezt az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén szerezhetjük meg (1054 Szabadság Tér 12., tel.: 06-1/267-4400)

Készüljünk fel egy jó hosszú várakozásra, úgyhogy érdemes már hajnalban odaállni a követség épülete elé.

Az Egyesült Államok munkaszüneti struktúrája lényegesen eltér az európai hagyománytól. Összességében elmondható, hogy csak a szövetségi alkalmazottakra érvényesek a munkaszüneti napok, a magánszektorban dolgozók pihenõnapjáról a munkaadó dönt. A szövetségi ünnepek valamennyi államban érvényesek, ám ezen felül, a tagállamok önálló hatáskörben is dönthetnek ünnepekrõl, amelyek kizárólag az adott területen érvényesek.

A lent felsorolt ünnepeken felül számos hivatalos ünnep létezik, például az anyák napja és az apák napja.

Környezet, éghajlat
Az Amerikai Egyesült Államok az észak-amerikai kontinensen fekszik, északról Kanada, délrõl Mexikó határolja. Két, az ország területén kívüli állam, Alaszka és Hawaii, is az országhoz tartozik. 3 nagy hegyvonulata a Sziklás-hegység, az Appalache-hegység és a Sierra Nevada. A keleti partvidék az ország legsûrûbben lakott területe, és itt érvényesül leginkább az európai hatás. Az itt fekvõ városok: Boston, New York, Washington, Philadelphia az ország történelmének kiindulópontjai.

Amerika a nevét Amerigo Vespucciról, a firenzei kereskedõrõl, hajósról és felfedezõrõl kapta. Az elsõ lakosok 25000 évvel ezelõtt a Bering szoroson át egy földnyelven keresztül érkeztek Ázsiából.

1776-ban Philadelphiában fogalmazták meg ( Thomas Jefferson) a Függetlenségi Nyilatkozatot, amely tartalmazza azokat az eszméket, amelyek milliókat vonzottak ide és a bevándorló sokaságok számára az élethez, a szabadsághoz, a boldoguláshoz való elidegeníthetetlen jogot ígéri.

Észak-Amerikában és a Hawaii-szigeteken fekvõ ország. Összefüggõ törzsterülete 4500 hm hosszan húzódik az Atlanti- és a Csendes-óceán között, észak-déli kiterjedése 2700 km. Az Atlanti-óceánnal 3350 km, a Mexikói-öböllel 2610 km, a Csendes-óceánnal 2070 km hosszú partszakasszal érintkezik. A déli felé szélesedõ Parti-síkság az Atlanti-óceán és a Mexikói-öböl mentén terül el. A keleti part mentén észak ? kelet - délnyugati irányban 3000 km hosszan húzódik az Appalache-hegység lepusztult rögsorozata.

Az állam legnagyobb városa a messzeföldrõl híres kaszinóváros Las Vegas. Vegas ma már nem csak játékbarlangjairól ismert, hanem mint a világ egyik legnagyobb szórakoztató és show központja, amely minden korosztály számára kikapcsolódást nyújt. Las Vegas mottója, ?A város, mely sosem alszik? (?The city, that never sleeps?). A város, közlekedési, idegenforgalmi, kereskedelmi és kulturális központ. Las Vegas fõutcája a híres sétány a Strip, itt sorakoznak a város leghíresebb szállodái, amelyek egyben Vegas fõ nevezetességei is.

Minthogy a visszaút téli idõszakra esett volna, a csapat elhatározta, hogy megvárja a hideg idõ elmúlását. Így csak 1806. március 23-án vágtak neki a visszaútnak, és szeptember 23-án értek haza. Az expedíció politikai és tudományos szempontból is nagy jelentõségre tett szert. Erõsítette az amerikai igényeket az oregoni területekre, amelyeket késõbb az USA meg is vásárolt Angliától, és így kijutott a Csendes-óceánhoz - Kanadától délre. Másrészt számos új növény- és állatfajt fedeztek fel az út résztvevõi.

A végül 33 fõsre gyarapodó csoport 1804. május 14-én indult útnak. A társulat igen vegyes összetételû volt: York, a rabszolga és Sacagawea, egy indián asszony is velük tartott, amikor Clarkék elindultak Camp Dubois-ból. Hamarosan találkoztak Lewisszal is, aki a Missouriban lévõ Saint Charlesban csatlakozott hozzájuk. Végül a Missouri folyó mentén, nyugatra haladva negyvenre nõtt a létszám. A Corps of Discovery (Felfedezõtestület) névre keresztelt csapat egyetlen tagját veszítette el: 1804.

De térjünk vissza Lewishoz és Clarkhoz! Az õ útjukat az inspirálta, hogy a francia birtokok megszerzésével kitágult az USA horizontja, s fõleg az északi részeken, már nagyon közel kerültek a Csendes-óceáni partokhoz. (Délen még a spanyolok tartották magukat, késõbb pedig a mexikóiakkal kerültek szembe az amerikaiak.)

A vásárlás után néhány héttel az akkori amerikai elnök, Thomas Jefferson megszavaztatta a kongresszussal, vagyis a törvényhozással, hogy 2500 dollárt adnak egy nyugati felfedezõút finanszírozására.

Az Egyesült Államok hosszas próbálkozások után, 1803-ban vásárolta meg Franciaországtól az akkori Louisianát. A hangsúly az ?akkori?-n van, hiszen ez az elnevezés sokkal nagyobb területet jelentett 1803-ban, mint a ma Louisianának nevezett szövetségi állam területe. A ?francia Louisiana? fennhatósága jelenleg tucatnyi szövetségi államot tenne ki: többek között beletartozott akkoriban Iowa, Missouri, Arkansas, Louisiana, Kansas, Nebraska, Montana is e régióba.

A Víziboszorkány-átjáró (Water Witch Crossing) vagy Elmeháborodott Antal (Mad Anthony Lane) vélhetõleg nem ijesztenének el. De kire emlékezhet a Poor Claire Road (Szegény Klára utca)? És kinek jut eszébe egy nemzeti parkot Halott Lónak nevezni? (Dead Horse National Park, Új-Mexikó, Kalkó Ildikó szomszédságában) Még egy igényesebb változatban, ?Kimúlt Paripa? Nemzeti Parkként is furcsán hangzana ...

A kollektív bölcsesség ösvényein egészen sok mindent meg lehet tudni a Little Comfort Road-ról is, amit én elsõre Csekély Kényelem Utcának fordítottam volna.

Amikor néhányszor kereszteztem Great Fallsban az Ad HocRoad -ot, mindig jókedvre derített a furcsa nevecske. Kevésbé lepõdtem tehát meg, amikor egy viennai piros lámpánál függõ kék utcatáblára pillantva, azon a Science Applications Court feliratot silabizáltam ki. ?Tudomány-alkalmazások?, különös név ez egy utcának, még akkor is, ha a közelében van egy Research Road, és itt-ott akad néhány Rector Street is.

Amikor aztán Durhamból Richmond felé hajtva áthaladtam a Sqirrel Level Road alatt (amit nem tudok másképp fordítani, mint ?Mókus-szint? utca), akkor elhatároztam, hogy gyûjteni fogom a furcsa utcaneveket, különös tekintettel egykor volt nyelvészprofesszoromra, a korán eltávozott Nagy Ferencre, akinek ?A helységnevek humora? címû tanulmányából tudtam meg anno, hogy létezik olyan magyar település, hogy Alsó-Kalkuturális.