New York az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb városa, a Nagy Alma. A Hudson folyó torkolatánál fekszik, körülbelül 800 négyzetkilométeren.

A város történelme alig 400 évre nyúlik vissza, amikor is (1626-ban) holland szőrmekereskedelmi állomás jött létre Manhattan déli csücskén, Új-Amszterdam néven. 1667-ben nevezték át New Yorkra, miután három évvel korábban egy angol flotta harc nélkül elfoglalta a várost. Mára a világ egyik legjelentősebb politikai, üzleti és kulturális központja.

 Amerika felfedezése Kolumbusz Kristóf nevéhez fűződik, de európaiak már korábban is jártak a kontinensen. Vörös Erik vezetésével már a 10. század végén partra szálltak a területileg Amerikához tartozó Grönlandon a skandinávok, s egyes feltételezések szerint a vikingek Észak-Amerikába is eljutottak.

Kolumbusz Kristóf 1492-ben érte el Amerika partjait, abban a tudatban, hogy az indiai szigetvilágot érte el, ezért is nevezte el az itt talált őslakókat indiánoknak.

Minthogy a visszaút téli idõszakra esett volna, a csapat elhatározta, hogy megvárja a hideg idõ elmúlását. Így csak 1806. március 23-án vágtak neki a visszaútnak, és szeptember 23-án értek haza. Az expedíció politikai és tudományos szempontból is nagy jelentõségre tett szert. Erõsítette az amerikai igényeket az oregoni területekre, amelyeket késõbb az USA meg is vásárolt Angliától, és így kijutott a Csendes-óceánhoz - Kanadától délre. Másrészt számos új növény- és állatfajt fedeztek fel az út résztvevõi.

A végül 33 fõsre gyarapodó csoport 1804. május 14-én indult útnak. A társulat igen vegyes összetételû volt: York, a rabszolga és Sacagawea, egy indián asszony is velük tartott, amikor Clarkék elindultak Camp Dubois-ból. Hamarosan találkoztak Lewisszal is, aki a Missouriban lévõ Saint Charlesban csatlakozott hozzájuk. Végül a Missouri folyó mentén, nyugatra haladva negyvenre nõtt a létszám. A Corps of Discovery (Felfedezõtestület) névre keresztelt csapat egyetlen tagját veszítette el: 1804.

De térjünk vissza Lewishoz és Clarkhoz! Az õ útjukat az inspirálta, hogy a francia birtokok megszerzésével kitágult az USA horizontja, s fõleg az északi részeken, már nagyon közel kerültek a Csendes-óceáni partokhoz. (Délen még a spanyolok tartották magukat, késõbb pedig a mexikóiakkal kerültek szembe az amerikaiak.)

A vásárlás után néhány héttel az akkori amerikai elnök, Thomas Jefferson megszavaztatta a kongresszussal, vagyis a törvényhozással, hogy 2500 dollárt adnak egy nyugati felfedezõút finanszírozására.

Az Egyesült Államok hosszas próbálkozások után, 1803-ban vásárolta meg Franciaországtól az akkori Louisianát. A hangsúly az ?akkori?-n van, hiszen ez az elnevezés sokkal nagyobb területet jelentett 1803-ban, mint a ma Louisianának nevezett szövetségi állam területe. A ?francia Louisiana? fennhatósága jelenleg tucatnyi szövetségi államot tenne ki: többek között beletartozott akkoriban Iowa, Missouri, Arkansas, Louisiana, Kansas, Nebraska, Montana is e régióba.