Amerika a nevét Amerigo Vespucciról, a firenzei kereskedõrõl, hajósról és felfedezõrõl kapta. Az elsõ lakosok 25000 évvel ezelõtt a Bering szoroson át egy földnyelven keresztül érkeztek Ázsiából.

1776-ban Philadelphiában fogalmazták meg ( Thomas Jefferson) a Függetlenségi Nyilatkozatot, amely tartalmazza azokat az eszméket, amelyek milliókat vonzottak ide és a bevándorló sokaságok számára az élethez, a szabadsághoz, a boldoguláshoz való elidegeníthetetlen jogot ígéri.

Észak-Amerikában és a Hawaii-szigeteken fekvõ ország. Összefüggõ törzsterülete 4500 hm hosszan húzódik az Atlanti- és a Csendes-óceán között, észak-déli kiterjedése 2700 km. Az Atlanti-óceánnal 3350 km, a Mexikói-öböllel 2610 km, a Csendes-óceánnal 2070 km hosszú partszakasszal érintkezik. A déli felé szélesedõ Parti-síkság az Atlanti-óceán és a Mexikói-öböl mentén terül el. A keleti part mentén észak ? kelet - délnyugati irányban 3000 km hosszan húzódik az Appalache-hegység lepusztult rögsorozata.

Az állam legnagyobb városa a messzeföldrõl híres kaszinóváros Las Vegas. Vegas ma már nem csak játékbarlangjairól ismert, hanem mint a világ egyik legnagyobb szórakoztató és show központja, amely minden korosztály számára kikapcsolódást nyújt. Las Vegas mottója, ?A város, mely sosem alszik? (?The city, that never sleeps?). A város, közlekedési, idegenforgalmi, kereskedelmi és kulturális központ. Las Vegas fõutcája a híres sétány a Strip, itt sorakoznak a város leghíresebb szállodái, amelyek egyben Vegas fõ nevezetességei is.

Minthogy a visszaút téli idõszakra esett volna, a csapat elhatározta, hogy megvárja a hideg idõ elmúlását. Így csak 1806. március 23-án vágtak neki a visszaútnak, és szeptember 23-án értek haza. Az expedíció politikai és tudományos szempontból is nagy jelentõségre tett szert. Erõsítette az amerikai igényeket az oregoni területekre, amelyeket késõbb az USA meg is vásárolt Angliától, és így kijutott a Csendes-óceánhoz - Kanadától délre. Másrészt számos új növény- és állatfajt fedeztek fel az út résztvevõi.

A végül 33 fõsre gyarapodó csoport 1804. május 14-én indult útnak. A társulat igen vegyes összetételû volt: York, a rabszolga és Sacagawea, egy indián asszony is velük tartott, amikor Clarkék elindultak Camp Dubois-ból. Hamarosan találkoztak Lewisszal is, aki a Missouriban lévõ Saint Charlesban csatlakozott hozzájuk. Végül a Missouri folyó mentén, nyugatra haladva negyvenre nõtt a létszám. A Corps of Discovery (Felfedezõtestület) névre keresztelt csapat egyetlen tagját veszítette el: 1804.

De térjünk vissza Lewishoz és Clarkhoz! Az õ útjukat az inspirálta, hogy a francia birtokok megszerzésével kitágult az USA horizontja, s fõleg az északi részeken, már nagyon közel kerültek a Csendes-óceáni partokhoz. (Délen még a spanyolok tartották magukat, késõbb pedig a mexikóiakkal kerültek szembe az amerikaiak.)

A vásárlás után néhány héttel az akkori amerikai elnök, Thomas Jefferson megszavaztatta a kongresszussal, vagyis a törvényhozással, hogy 2500 dollárt adnak egy nyugati felfedezõút finanszírozására.

Az Egyesült Államok hosszas próbálkozások után, 1803-ban vásárolta meg Franciaországtól az akkori Louisianát. A hangsúly az ?akkori?-n van, hiszen ez az elnevezés sokkal nagyobb területet jelentett 1803-ban, mint a ma Louisianának nevezett szövetségi állam területe. A ?francia Louisiana? fennhatósága jelenleg tucatnyi szövetségi államot tenne ki: többek között beletartozott akkoriban Iowa, Missouri, Arkansas, Louisiana, Kansas, Nebraska, Montana is e régióba.