Az Egyesült Államok július 4-én a függetlenség napját ünnepli: 1776-ban ezen a napon hagyta jóvá a Kontinentális Kongresszus a Függetlenségi Nyilatkozatot, amely megnyitotta az utat 13 észak-amerikai brit gyarmat előtt a szuverenitás felé.

Kétszáznegyvenegy éve, 1776. július 4-én fogadta el a tizenkét brit gyarmat képviselőiből összeült Kontinentális Kongresszus a Függetlenségi Nyilatkozatot, ezzel létrejött az Amerikai Egyesült Államok. Azóta felvonulásokkal, sportmérkőzésekkel, grillezéssel és tűzijátékokkal ünneplik az amerikaiak ezt a fontos napot.

Két gyarmatosító küzdött az egyeduralomért

Az első európaiak a 16. század elején léptek Észak-Amerika földjére, s a következő időszakban egyre nagyobb számban mentek oda. Ezzel párhuzamosan az őslakos indiánok élettere és száma gyorsan fogyatkozott, nemcsak a földfoglalások miatt, hanem azért is, mert a behurcolt járványok megtizedelték őket.

Az angolok 1607-ben hozták létre első gyarmatukat, Virginiát, és 1620-ban a Mayflower hajóval érkeztek az első puritánok, akik 1630-ban megalapították Bostont. A Nagy-tavaktól a Mississippi torkolatáig fekvő területet a franciák vették birtokukba, ők alapították New Orleanst 1718-ban. Franciaország és Anglia csaknem száz éven át küzdött az Észak-Amerika feletti egyeduralomért.

Az 1730-as évekre Amerikában tizenhárom angol gyarmat jött létre: Massachusetts, New Hampshire, Connecticut, Rhode Island, New York, Pennsylvania, New Jersey, Delaware, Maryland, Virginia, Észak-Karolina, Dél-Karolina és Georgia. A gyarmatokat a királyt képviselő kormányzók irányították, saját törvényeik, közigazgatásuk volt, de a brit parlament által hozott törvények is vonatkoztak rájuk.

Nem nézték jó szemmel a gyarmatok fejlődését

Az anyaország és a gyarmatok viszonya akkor mérgesedett el, amikor III. György a hétéves háború miatti tetemes államadósság terhét a kolóniákra akarta hárítani. A gyarmatok azt is sérelmezték, hogy a rájuk kivetett adók megszavazásánál nem lehettek jelen a londoni parlamentben, és ennek hangot is adtak: “Nincs adózás képviselet nélkül.”

Az egyre súlyosabb viszályban fordulópontot hozott, amikor 1773. december 16-án a bostoni kikötőben mohikánnak öltözött telepesek lerohanták és a tengerbe dobálták a rendkívül magas adóval sújtott angol teaszállítmányt. A “bostoni teadélután” után néhány hónappal összeült az első Kontinentális Kongresszus, bojkottot hirdettek a brit árukra, megtagadták az adók és illetékek fizetését. A britek ezt lázadásnak minősítették, és csapatokat küldtek a telepesek engedetlenségének letörésére.

Amerikai győzelemmel ért véget a háború

A függetlenségi háború 1775. április 19-én kezdődött meg, és 1783-ban amerikai győzelemmel ért véget. 1775. május 10-én, néhány héttel azután, hogy az első fegyverek eldördültek, Philadelphiában összeült a második Kontinentális Kongresszus és úgy döntöttek, deklarálják a független államiságot.

A Függetlenségi Nyilatkozat megírására 1776 júniusában Benjamin Franklin, John Adams, Thomas Jefferson, Roger Sherman és Robert R. Livingston vállalkozott. Az első változatot Jefferson írta meg, a szövegen Adams és Jefferson hajtott végre változtatásokat, a végső forma ennek a lerövidítéséből született.

Forrás:http://www.hirado.hu