Az amerikai félidős választásokon jelentős vereséget szenvedő Obama Indiában kezdte meg ázsiai körútját, amelynek a muzulmán országokkal való szorosabb barátság létrehozása mellett a piacteremtés és gazdasági szerzôdések megkötése a legfőbb célja. A külkereskedelmi és kulturális kapcsolatok mélyítésével az elnök reményei szerint javítani tud az Egyesült Államok gazdasági pozícióján, és csökkenteni tudja a rendkívül magas, majdnem 10 százalékos hazai munkanélküliségi rátát.

Obama Manmohan Szingh indiai kormányfővel a kereskedelmi és stratégiai kapcsolatok fejlesztéséről folytatott egyeztetéseket. Az amerikai elnök ezt követően az indiai parlamentben arról beszélt, hogy az Egyesült Államok támogatja, hogy az ENSZ reformja révén India - a több mint hatvan éve változatlan öt nagyhatalom mellett - a Biztonsági Tanács állandó tagjává váljon. A nemzetek szervezetének reformja azonban akár évekig is elhúzódhat, ezért Obama bejelenté­sét inkább egy diplomáciai gesztusként értékelték.

Atomhatalmak vitája

A kétoldalú tárgyalások során felmerült Afganisztán kérdése is. Obama hangsúlyozta, hogy nagyra értékeli India befektetéseit Afganisztán újjáépítésében, és kitért arra is, hogy Pakisztánnak, valamint a térség minden államának részt kell vennie a folyamatban, mert az Egyesült Államok egyedül képtelen rá. A cél érdekében azonban fontos, hogy India újra elindítsa - a 2008-as mumbai terrortámadások óta döcögő - béketárgyalásait Pakisztánnal a vitatott kasmíri területeket illetően.

A muszlim többségű régiónak a hovatartozását mind a két atomhatalom vitatja. India és Pakisztán már két háborút is vívott a területek feletti ellenőrzés jogáért. „Reményeim szerint a bizalom lassan ki fog alakulni e két ország között, és a párbeszéd elindul, talán kezdetben kevésbé érzékeny, majd később bonyolultabb kérdésekben is" - utalt a megrekedt békefolyamatra Obama. Egy sajtótájékoztatón ezt követően az indiai miniszterelnök közölte, hogy nyitott a

Pakisztánnal való tárgyalásokra, ha Iszlámábád felhagy a milicisták támogatásával, Obama pedig világossá tette, hogy elfogadhatatlannak tartja azt, hogy „terroristák lelhetnek menedékre az országban, illetve azt, hogy a mumbai támadások elkövetőit a mai napig nem állították igazságszolgáltatás elé."

Pontosan két évvel a mumbai, 166 emberéletet kioltó iszlamista mészárlást követően Obama a mumbai Xavier Főiskolán tartott előadáson egy kérdésre adott válaszában hangsúlyozta, hogy a dzsihádnak az iszlámban nagyon sok jelentése van. Azonban a többség, mintegy 1 milliárd mohamedán mindenképpen a „béke, igazságosság és tolerancia vallásának" tartja az iszlámot. (Egy nemrég készült felmérés szerint ugyanakkor világszerte több mint 90 millió muzulmán tekinthető radikálisnak.)

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.

http://www.hetek.hu/kulfold/201011/obama_peldakepe_azsia_es_az_iszlam