Ugyan már évszázadokkal korábban is voltak hasonló időszakok, de akkor azok természetes okokra voltak visszavezethetőek.
Példa nélküli szárazságok várhatóak délnyugaton és a Központi-síkságon
2050 után, melyek tartósak is maradnak a globális felmelegedés miatt -
derül ki egy, a Science Advances című szaklapban megjelent
tanulmányból. "A 21. század vége felé szinte minden év száraz lesz ahhoz
képest, amit normálisnak gondolunk. Fel kell készülnünk egy sokkal
szárazabb jövőre Észak-Amerika nyugati részén" - mondta Benjamin Cook, a
NASA atmoszférakutatója, a tanulmány vezető szerzője.
Több mint
80 százalék az esély arra, hogy az Egyesült Államok középső és nyugati
területét 35 évig vagy hosszabb ideig tartó "megaszárazság" sújtja az
évszázad során - fejtette ki Toby Ault, a Cornell Egyetem munkatársa,
hozzátéve: délnyugaton a víz még értékesebbé válik, mint most. A
"megaszárazság" olyan aszályos időszak, amely néhány év helyett
évtizedekig tart. Az 1930-as évek Dust Bowl névre keresztelt időszaka,
amelyet hatalmas porviharok jellemeztek, több mint 35 évig tartott
Észak-Amerikában - emlékeztetett Ault.
A kutatás a folyamatosan növekvő mértékű szén-dioxid-kibocsátáson és 17
különböző számítógépes modellen lefuttatott összetett szimulációkon
alapult, ezek végeredménye jórészt megegyezett. Cook kifejtette: fák
évgyűrűiből és egyéb adatokból arra lehet következtetni, hogy a
délnyugati területeken és a Központi-síkságon az 1100-as és 1200-as
években is jelentkezett évtizedekig tartó szárazság, de ezek természetes
okokra, nem pedig a klímaváltozásra vezethetők vissza, mint a jövőben
várható "megaszárazságok".
A változás miatt délnyugaton kevesebb
lesz az eső, de mindkét terület számára a legnagyobb problémát a hőség
jelenti majd, amely növeli a párolgást és kiszárítja a termőtalajt. Az
eredmény pedig ördögi kör: a levegő még szárazabb és még melegebb lesz -
véli a kutató.
Forrás:http://www.hirado.hu
Kapcsolódó hírek:
Elérte az ítéletidő az Egyesült Államokat